Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Darált mandula

2008.10.22

Ime, virágzik már,
rügyeit bújtogatja
szép mandulafácska,
lám, télben virágzik,
ám csodaszép rügyeit
zúzmara fogja be majd.
Vasból való az ég
fejed és tested fölött,
lásd, köböl a madár,
lásd, vassal jönnek eléd,
hát öltözz most vasba
és kövé meredj.
Csupán vas véd meg itt,
itt már csak köbe bújhatsz,
lásd, urad futását,
lásd, a véred elillan.
Börünk kövek közé,
fühajunk kövek közé,
lágy, meleg test vagyunk,
hús, folyékony vér vagyunk,
hát öltözzünk, jaj, vasba,
és kövé legyünk.
Köböl való madár,
emleked csak ez örzi,
a tett s a bör elrohad,
a vér, a mozdulat elillan,
hát vas legyél s egy kö légy
a kövek közül.

/Cseh Tamás: Janus Pannonius/

Azért, azért, azért... Naszóval,azértkéremszépen.:P
Fáradt vagyok gondolkozni. Úgy érzem, leragadtam a mandulafánál. Majd holnap elültetem, és a magam gyökereimet kiszakítom a földből. Addig azonban alszom.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.