Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ha a fákat nevetni hallod

2009.08.29

Ha már elkényeztetésnél tartunk, mostanában egyre kevésbé tudok ellenállni óhajaimnak, sóhajaimnak, vágyaimnak. Régebben szépen vissza tudtam fogni őket. Nem azt mondom, hogy a vágyak elfojtása feltétlenül jót tesz az embernek, de van egy egészséges szint, amíg az ember tud mérlegelni. Ha például meglátsz egy tábla csokit, nem ugrasz rá rögtön, mert tudod, hogy csupán a szemed kívánja. Apránként mindenből vissza lehet venni józan ésszel. Na, ez esett vissza nálam.
Szerintem helytelen.

Örömmel tölt el, hogy az öt könyv közül, amit Borka mostanság felsorolt a blogjában, mindössze egyet nem olvastam (A narancsos lány). Még.
Kedvet kaptam arra, hogy megnézzem a Mulant. Egyelőre azonban nincs alkalmas hely ilyesmire, mire lesz, addigra az idő nem lesz alkalmas. Micsoda problémák.

"Egyetlen vágyam, tudod mi? Tulajdon árnyékom átugorni."
Ez tudtommal Goethe.
Szeretem az ilyen elérhető vágyakat.

Szeretnék egy fekete farmert. Ennek oka (azonkívül, hogy szeretem a farmereket és még nincs feketém): hétfőn, amikor morcosan kimászom az ágyból, és beesem a szekrényembe azzal a szándékkal, hogy most jól felöltözöm teljesen feketébe - akkor nem tudom maximálisan megvalósítani az elképzelésemet, mert csak az ünneplőnadrágom fekete (azért pedig nem rajongok).
Ha jobban belegondolok, ez rossz hozzáállás. Elhatároztam, hogy ez az év nem a túlélésről fog szólni, történjék bármi. Plusz nem árt, ha az ember pozitívan áll a dolgokhoz.
Szeretem Garfieldot, de talán nem leszek hűtlen hozzá azzal, ha nem utálom a hétfőt.
Viszont a fekete farmer minden cél és ok nélkül is jól néz ki.

Jövőre nem lesz kémia. Sőt, nem csak jövőre. Soha többé. Never again. Nem utáltam azt a tárgyat. Igazából csak nem érdekelt. Nem minden része. Tulajdonképpen szerettem. (Csak megtanulni tartottam időpocsékolásnak, sorry. Azért megtanultam, nem?) Vannak érdekes részei. Nem a számolások, de még számolni is tudtam. Egykor, dicső években.
Földrajz se lesz többé. Ezért aztán komoly irodalmi utalásokat fogok elhelyezni az atlaszomban. Az atlaszt általában azért hurcoltam be órára, hogy nézegessem, ha unalmas az anyag. Ha nem voltam túl lusta elcipelni.
Ja, igen, ez is az év egyik fontos tételmondata lesz: semmi cipekedés. A kevésnél is kevesebb. A tankönyveimet csak hosszas mérlegelés után mozdítom ki a bázisukról.

Egészen véletlenül (bár véletlenek nem léteznek) találtam egy nagyon jó Killers-számot.
The Killers - Sam's Town

...I've got this sentimental heart that beats...

But I know that I can make it

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

xxx

(lborka, 2009.08.30 09:08)

Igazad van, a blog elkényezteti a grafomániát. Ami nem mindig jó (szerintem).
A Narancsos lányt majd szívesen kölcsönadom, ha visszakaptam.
Valamelyik hétvégén elmehenténk teázni. De jobb lesz ha te mondasz időpontot, mert akkor biztos nem mondom le... *pirul*