Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egy szeletke száraz süti

2009.04.16

Mit is írhatnék? Egyéniségek voltak. Voltak egyéniségek. Emberek voltak. Emberek vannak most is. Meg egyéniségek. Vagy nem. De ez most van, az meg akkor volt.
Kaptam tőlük? Kaptam. Jót is, rosszat is. Van negatív és pozitív élményem is. Volt, ami mélyebben érintett, mint mást. Volt, amit kevésbé vettem fel, mint kellett volna. (Volt?) Gondoltam sok mindent. Voltam jó is meg rossz is. Nem mindig az voltam, akinek hittek. Mert nem mindig tudtam, ki is vagyok, vagy ki akarok lenni. Vagy milyen.
Nehéz ráébredni arra, hogy valamit nem jól csinálsz. Az emberek általában nem veszik jó néven, ha ráébresztik. Morognak, pedig igazából hálásak. Csak nem biztos, hogy tudják.
Még most is megvannak, még most is ott vannak. Nem változtak. Nem hiszem, hogy változtak. Miért változtak volna?
Én változtam? Változtam. Lehet.

Hatással volt rám, nyilván. Jóval, legalábbis több jóval, mint rosszal. Ez biztos. Bár nem tudom, hogy volt-e negatív hatás. Elvileg kellett, hogy legyen. Mindennek van jó meg rossz oldala is.
Van, akiről sose tudtam eldönteni, mit gondoljak. Szeressem? Ne szeressem? Elviseljem? Ki ő? Mi ő? Mit akar? Mit gondol? Mit miért csinál? És én mit kell tegyek?
Senki sem tévedhetetlen. Én sem, ők sem. Megtették, amit helyesnek gondoltak. Én most pedig megpróbálom akkor és úgy és ott felhasználni mindazt, amit kaptam, amikor helyesnek vélem.
Ez az Élet rendje.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.